Nepal
Nepal (Nepaul, Nipal, Nepala), független királyság a Himálajában Tibet, Szikkim és Brit-India közt, az É. sz. 26° 25' és 30° 17', a K. h. 80° 6' és 88° 14' között. Körülbelül 157,000 km2 területtel és 2 millio lak. Mig D-i része a mocsáros Tarai vagy Terai nevü síkságot foglalja magában, középső és É-i részeit a Himálaja (l. o.) láncai és rajtuk a többi közt annak legmagasabb csúcsai, a Gauriszankar és Kancsindsinga takarják. Folyóvizei számosak; a legnagyobbak: a Gogra, amely fölveszi a Szvetit, a Behrit és a Raptit; a Gandak, amely 7 forrásfolyóból (Berigar, Naraiani, Szeti, Marszaiandgi, Daramdi, Gandi és Trisszul) keletkezik és a Koszi, amelynek szintén 7 forrásfolyója van. N.-nek több völgye egykoron nagy tavaknak volt feneke, most az országban csak kis tavak találhatók. Az éghajlat a magas részeiben zord, lejebb eső részeiben mérsékelt és a Taraiban forró. Az ércek közül legtöbb a rézérc. Az éghajlat különböző volta miatt a flóra is csaknem minden völgyben más; a melegebb részeken óriási bambuszsűrüségek, dsönglök és rizsföldek, a középső részeken citrom- és narancsligetek, meg a gabonafélék és a magasabb részeken hatalmas fenyőerdőségek gyönyörködtetik a szemet. A lakosság fő foglalkozása a földmivelés, a fő termékek rizs, búza, árpa, kukorica, pamut, cukornád, gyömbér és különböző gyümölcsök. Az alacsony vidékeken a fauna még indiai; a legmagasabb részeken már tibeti. A tenyésztett állatok közt leggyakoribb a juh. Az uralkodó néptörzs a gurkha vagyis kha, a legrégibb a nevar; rajtuk kivül vannak bhotiák, magarok, gurungok, tamarok, padhik, jakhak stb. Az áruforgalom majdnem kizárólag India felé irányul, mert Tibet felé rendkivül nehezen járhatók az utak. Az Indiába kivitt áruk értéke (1892-93) 14.189,724, az Indiából behozott áruké pedig 12.052,658 rupia. A kivitel fő cikkei: rizs, olajos magvak, vaj, ponyk, gyömbér, muszkátdió és borax; a beviteli cikkek: nyers pamut és pamutkelmék, tea és só. A jelenlegi uralkodó, vagyis maharadsa csak névleges ura az országnak; a tettleges hatalmat annak első minisztere gyakorolja. A főváros Katmandu, ahol lakik az angol rezidens is csekély szipoj kiséretével, de ennek a várost elhagynia nem szabad és az ország belügyeibe avatkoznia sem szabad. A rendes hadsereg 17,000 emberből áll, akik nagyobbrészt a fővárosban vagy a körül vannak elhelyezve; a fölkelő sereg számát 25,000-re becsülik. A mult század vége felé a régi dinasztiát a gurkhák elűzték és magukat tették N. uraivá. 1792. a ghurkhák Tibetbe is betörtek, de visszaverettek. 1815. és 1816. az angolokkal is viseltek háborut; ennek az volt a következménye, hogy kénytelenek voltak országuknak a Gogrától Ny-ra fekvő részéről lemondani, ami által a britek a Gangesz forrásainak birtokába jutottak. 1846. Dsang-Bahadur tette magát első miniszterré és a hatalom birtokosává; mint ilyen 1857. a briteket fölkelő alattvalóik ellen segélyezte és Tibettel is kötött kereskedelmi szerződést. 1885. egy palota-forradalom Ranodvip Szinget, az akkori első minisztert hivatalától és életétől megfosztotta és Bir Samser Dsangot tette a hatalom birtokosává, azóta N. kezdi elhagyni elszigetelt helyzetét.
