Nyulós bor
Nyulós bor, kissé homályos s többé-kevésbbé sűrü, mi egésza tojásfehérje súrüségéig fokozódhatik. Ha az ilyen bort a palackból a pohárba öntjük, olyan minden kiönött csepp, mintha a palackban fehérje vagy gummioldat volna. Nyulósakká főleg csak gyenge új fehér borok válnak, különösen abban az esetben, ha rothadó szőlőből készültek és sokáig voltak a seprün. A betegséget Pasteur szerint parányi (l. mikromm. átmérőjü) golyócsak-alaku szerves lények okozzák, valószinü azonban, hogy a nyulósságnak több különböző mikroorganizmus lehetnek az okozója, igy Laer a Ny.-ban hosszukás parányi botocskákat talált, melyek egyv. több magvacskával is birnak. Az olyan bor, amely 10% alkoholt tartalmaz, nem nyulósodik meg s igy oda kell törekedni, hogy a bornak ennyi alkoholtartalma legyen. A nagyobb mennyiségü sav, különösena csersav, szintén gátolja a borok megnyulósodását, azért ajánlható a nyulósságra hajlandó borokat jól megválogatott szőllőből készíteni és pár napig a törkölyön erjedni hagyni, hogy abból elegendő csersavat vegyenek fel s még karácsony előtt a sperüről lefejteni. Ha pedig már megnyulósodott a bor, akkor a következőképen orvosolható. A leggyakrabban előforduló nyulósságot okozó baktérium (a Meicrococcus viscosus vini) ama szervezetekhez tartozik, melyek nemcsak a levegő oxigénja nélkül megélnek, de amelyekre az oxigén méregként hat, ennél fogva a Ny.-ok lefejtés, seprüzés, korbácsolás, szivattyuzás által a levegővel minél tökéletesebben keverendők s pár heti állásu után kénezett hordóba fejthetők, mikor is hektoliterenként 20-25 g. tiszta tannint oldunk fel bennök. A nyulósságot okozó bakteriumok egyik-másik faját megöli a 30-35°-nyi meleg is, azért a felmelegítés szintén megszüntetheti a bajt. Végül segíthetünk a bajon néha, ha a borban hektoliterenkint 50-100 g. riszta borkövet feloldunk, jól összekeverjük és 5-6 nap mulva a bort lefejtjük.
