Ó-kor
Ó-kor (geologiai), paleozoos-kor, első kor (primaer), mind megannyi nevek a Föld képződésének ama korszakára, amikor a tulajdonképeni élet a Földön kezdetét vette és amikor a föld állat- és növényvilágának legrégibb maradványai temetődtek az akkor lerakódott rétegekbe. A Föld ó-korában nagyon kezdetleges, tökéletelen viszonyok voltak a Földön. A viznek romboló hatása a már meglevő kőzetekre ugyszólván ekkor indult meg és a határozottan üledékes rétegek első lerakódása ennek a kornak kezdetére esik. A kezdődő élet képviselői ugy külsejükre, mint belső szerkezetükre nézve sokkal eltérőbbek a ma élő állatoktól és növényektől, mint a későbbi geologiai korok ásatag állatai és növényei; ezt akarja a paleozoos-kor (az őskori szerves lények kora) megnevezés kifejezni. (L. Geologiai korszakok). Az ó-kori képződményeket, melyek hazánkban vagy nagyon kevéssé vannak meg, v. pedig teljesen hiányzanak, öt szisztémára szokás különíteni és pedig kambri-, szilur-, devon-, kőszé-(karbon-) és diasz- (perm) szisztémákrka. A kambri a legrégibb, a diasz a legfiatalabb ó-kori rétegcsoport vagy szisztéma. Régebben az ó-kori képződmények ama alsó rétegcsoportjait, melyek az őskor kirástályos palák szisztémájára telepszenek és a kőszéntől fedetnek, tehát a mai kambrit, szilurt és devont, együttesen átmeneti hegységnek vagy grauwacke-formációnak nevezték. L. Átmeneti.- Ó., történelmi értelemben l. Egyetemes történelem korszakai
