Oftalmoplégia
Oftalmoplégia (gör.), szembénulás, lehet szembeli (o. interna) és szemkörötti (o. externa); amaz a szemmozgató idegnek a szem belsejébe tartó ágait éri, ami az alkalmazkodás (l. o,) hiányában és a pupilla tágulásában nyilvánul s megrontja a közelre látást; emez a szemmogzató ideg kivül maradó, a szemizmokhoz tartó ágának bénulása, amikor egyik vagy másik vagy több szemizom működésének megszünése vagy csökkenése kettős látást okoz, avagy lecsüng a bénult felső szemháj. Másrészt ha az arcidegnek a szembe tartó ágaiban van a bénulás, akkor a szem nyitva marad (lagoftalmusz). Az O. oka meghűlés is lehet, kivált ha a külső egyenes izom bénult; többnyire azonban általánosabb oka van, különösen a tabesz jelenségei közé tartozik s evvel együtt vagy e nélkül is a bujakórságból származik. Mulékony szembénulás mutatkozhatik súlyos betegségek, kivált difteria után is.
