Osztás,
Osztás, a szorzás megfordításából származó művelet. Hogyha keressük azt a számot, amely b-vel megszorozva a-t adja eredményül, azt mondjuk, hogy a-t elosztjuk b-vel. Itt a az osztandó, b az osztó és a keresett szám, amelyet a/b-vel, v. pedig a:b-vel jelölünk, a hányados a/b értelmezését tehát a következő egyenlőség adja meg: b*a/b=a. Hogyha a b pozitiv egész szám, akkor ez az egyenlőség tulajdonképen azt fejezi ki, hogy ha a-t b egyenlő részre felosztjuk, a részek a/b-vel lesznek egyenlők. E megjegyzés magyarázatát adja annak, hogy miért nevezzük a szóban levő műveletet O.-nak.
Ha két egész számnak, a és b-nek, az a/b hányadosa ismét egész szám, akkor azt mondjuk, a többszöröse b-nek, b osztója a-nak, v. pedig a osztható b-vel. Valamely a szám osztóit csak kisérletezéssel határozhatjuk meg. A gyakorlati számolás szempontjából fontosak azok a szabályok, amelyek alapján e kisérleteket némelykor egyszerűsíthetjük. Igy p. 2-vel (5-tel) oszthatók azok a számok, amelyekben az egyesek helyén álló számjegy jelölte szám osztható 2-vel (5-tel); 4-gyel (25-tel) oszthatók azok a számok, amelyekben az egyesek és tizesek helyén álló jegyek alkotta száma 4-gyel (25-tel) osztható; 3-mal (9-cel) oszthatók azok a számok, amelyek számjegyeinek összege osztható 3-mal (9-cel) stb.
O. a geometriában is előfordul. Egyenes vonalu közt, illetve szöveg n egyenlő részre felosztani oly köz illetve szög előállását jelenti, amely n-szer téve összeadandónak, az illető felosztandó közt, illetőleg szöget adja eredményül. Közök tetszés szerinti számu egyenlő részekre való felosztása körző és vonalzó segítéségével mindig elvégezhető, ellenben szögeket az említett eszközök segítségével általánosságban csak akkor oszthatunk fel egyenlő részekre, hogyha a részek száma 2k alaku szám. L. még Körosztás.
O. a könyvnyomtatásban a szedésnek kinyomtatása utána betüknek helyükre, a szedőszekrénybe való rakása.
