Óvár
Óvár, 1. Ó., kisközség Nógrád vmegye balassagyarmati j.-ban (1891) 513 magyar lakossal, Forgách Ilona gr. tulajdonát képező Amália-kőszénbányával. - 2. Ó. (Burg), kisközség Vas vmegye felső-őri j.-ban (1891) 521 német lakossal, táviróhivatallal, vasúti megálló. Hegyen fekvő várát és a közeli Vashegyet, melyen a monda szerint Mátyás király is megfordult, gyakran keresik fel turisták. - 3. Magyar-Ó. (Ungarisch-Altenburg), nagyközség Moson vmegye magyaróvári j.-ban, a Lajta és Kis-Duna egyesülésénél, (1891) 3302 német és magyar lakossal; a vármegye törvényhatóságának, a járási szolgabirói hivatalnak, járásbiróságnak és telekkönyvnek, királyi közjegyzőségnek, államépítészeti hivatalnak, királyi tanfelügyelőségnek, adófelügyelőségnek székhelye; van adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Legjelentékenyebb intézete a magyar királyi gazdasági akadémia (l. Óvári gazdasági akadémia),mely Ó. régi várában van elhelyezve. Ó.-on van ezenkivül kegyesrendi algimnázium, alsófoku piariskola, kisdedóvó (Hildegardeum), kórház, takarékpénztár, az osztrák-magyar bank itt mellékhelyet tart fenn, többféle egyesület, közte a mosonvármegyei gazdasági és a vármegyei régészeti egyesület, továbbá két magyar lap: Mosonmegyei Lapok (VIII. évf.) és Mezőgazdasági Szemle (XIV. évf.). Ó. egyúttal központja Frigyes (előbb Albrecht) főherceg nagy uradalmának, melyhez nagy sörgyár és tehenészet tartozik. Mária Terézia megvette az Ó.-i uradalmat leánya Krisztina főhercegasszony kelengyéül, melyet ma Frigyes főherceg bir. 1809 szept. 29. a franciákkal kötött békeelőzmények itt irattak alá. 1848 dec. 22. Windischgrätz tábornok szállotta meg a várost. Ó. történetének részleteit, l. Moson vmegye.
4. Ó., Trencsén vármegyében a Vág folyó partján jelenleg romokban heverő régi vár, Sztrecsnó várával szemben.
