Palágyi,
Palágyi, 1. Lajos, költő, szül. Ó-Becsén 1866 ápr. 15. 1878 óta Budapesten él s 1879. kezdett irogatni. Első költeménye Ábrányi Emil Magyar Népbarátjában jelent meg s azóta a fővárosi szépirodalmi lapokba állandóan ir költeményeket. 1890. jelent meg első verskötete Küzdelmes évek címen, ezt követték Komor napok, MAgyános úton, Ifju szerzetes, Nemzeti dalok c. verskötetei. Most Bibliai emlékek, görög emlékek c. kötetei vannak sajtó alatt. Hirlapirással is foglalkozik. A Pesti Naplónak volt munkatársa, most a Fővárosi Lapok rendes dolgozótársa.
2. P. Menyhért, kritikus, szül. Pakson 1859 dec. 16. Elemi oktatásban atyja részesítette, ő tanította latin és francia nyelvre is. A reáliskolát Temesvárt és Kassán végezte. Az érettségi letétele után a József-műegyetem hallgatója lett és a középiskolai tanári vizsgálatot a mennyiségtan-fizikai szakból tette le 1881. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést irt. Az egyiket (Vonalgeometriai tanulmányok) az adakémia adta ki. Ezután a filozofiával foglalkozott, majd esztetikai-kritikai cikkeket irt a Petőfi-társaság Koszorujába, a Pesti Naplóba stb. Kritikai munkásága révén a Petőfi-társaság 1884. rendes taggá választotta s e társaságban számos felolvasást tartott. 1886 óta mint tanár működik a fővárosban. 1896 elején a Jelenkor c. kritikai heti szemlét indította meg, melynek célja a magyar tudományt és művészetet a nyugatival szemben teljesen önállósítani. A filozófiát visza akarja téríteni a görög alapokhoz és keresi a törvényt, mely minden emberi gondolatot természettörvény gyanánt áthat. Fő műve: Az ész törvénye.
