Quellinus

Full text search

Quellinus Artus, flamand szobrász, szül. Antwerpenben 1609., megh. u. o. 1668 febr. 23. Q. Erasmus festő és szobrász fia, valószinüleg Duquesnoy szobrásznak tanítványa volt Rómában, ahol hosszabb időn át tartózkodott. Visszatérvén hazájába, főleg Rubens érzéki művészetének hatása alá került és Antwerpenben telepedett le, hol 1640. a Szt.-Lukács-céh tagja lett. Műveinek egy része szülővárosának templomaiban és gyüjteményeiben van, igy Jan Gevaerts síremléke a székesegyházban, szt. Péter szobra a Szt.-András-templomban, Caracene őrgróf mellszobra az akadémie gyüjteményében stb., legnagyobb művét azonban 1648 után Amsterdamban készítette el. Fiatalabb mesterek, többek közt fia (ifj. Q. Artus, Verhulst stb.) segítségével rövid idő alatt elkészült az új városház (most királyi palota) pompás szobrászati dísze, melynek agyagmintáit az amsterdami országos muzeumban őrzik. A nagy teremnek a birói igazságszolgáltatást dicsőítő domborművei és szobrai, a két fő homlokzat oromfalainak Amsterdam városi tengerészetét és kereskedelmét jelképező csoportozatai, az épület belsejében levő számos egyéb szobor és dombormű a flamand festészet stilusának, Rubens modorának, másrészt a klasszikus és olasz művészet reminiszcenciáinak sajátságos keverékét mutatják ugyan, de festői hatásra, az egésznek nagyszerüségére nézve páratlanok a maguk idejében. Q.-nak egyéb, Amsterdamban készített munkái közül említendők: Huydekooper és De Graef polgármesterek kitünő mellszobrai, ez utóbbinak és feleségének domborművü képmásai (amsterdami országos muzeum) stb.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť