Rados,
Rados, 1. Gusztáv, matematikus, szül. Pesten 1862. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait részben a budapesti műegyetemen és tudományos egyetemen, részben pedig a lipcsei egyetemen végezte. 1885. a József-műegyetem a matematika repetitorává és magántanárrá, 1891. u. o. nyilvános rendkivüli tanárrá és 1893-ban nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki. 1894 óta a magyar tudományos akadémia levelező tagja. Egyik szerkesztője a Mathematikai és Physikai Lapoknak és e lexikon matematikai részének dolgozótársa. Szakszerü dolgozatai közül felemlítendők: A felsőbb foku kongruenciák elméletéhez (Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt.); Egy a geometriában fellépő számelméleti probléma (u. o. 3. köt.); Az algebrai függvények elméletéhez (u. o. 3. köt.); A determinánsok elméletéhez (u. o. 4. köt.); Az n-edrendü elliptikus függvények különböző meghatározásairól (u. o. 4. köt.); A térbeli görbék elméletéhez (u. o. 8. köt.); Az orthogonális helyettesítések elméletéhez (u. o. 10. köt.); Új soralakok az «e» számára (u. o. 11. köt.); A semidefinit quadratikus alakok elméletéhez (u. o. 13. köt.); Az adjungált quadratikus alakok elméletéhez (u. o. 14. köt.); Az adjungált bilineár alakok elméletéhez (u. o. 14. köt.); A Laplace-egyenlet gyökeiről (Mathematikai és Physikai Lapok 1. köt.); Egy minimum-probléma elemi tárgyalása (u. o. 2. köt.); A cziklikus determinánsok elméletéhez (u. o. 4. köt.); Zur Theorie des Kongruenzen höheren Grades (Journal für die reine u. angew. Mathem. 99. köt.); Zur Theorie der Determinanten Mathem. u. naturw. Ber. 7. köt.); Zur Theorie der Raumcurven (u. o. 8. köt.); Zur Theorie der orthogonalen Substitutionen (u. o. 10. köt.); Zur Theorie der adjungirten Substitutionen (Math. Annalen 48. köt.).
2. R. Ignác, matematiku, szül. Pesten 1859. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi gimnáziumban, felsőbb tanulmányait pedig a budapesti egyetemen és műegyetemen végezte. 1884. a budapesti kereskedelmi akadémia helyettes tanárává, 1888. a székelyudvarhelyi főreáliskola rendes tanárává neveztetett ki, honnan 1894. a budapest VI. kerületi főreáliskolához helyeztetett át. Matematikai dolgozatokat irt a Műegyetemi Lapokba, a Mathematikai és Természettudományi Értesítőbe és a Mathematikai és Physikai Lapokba. E lexikon dolgozótársa.
