Rajharc,
Rajharc, a harcolás ama neme, ahol az egyes emberek nem közel egymás mellett és mögött, hanem a körülményektől függő bizonyos kisebb nagyobb távolságban harcolnak. Az egyes ember a részére kijelölt határok között saját belátása szerint változtatja helyét. A R. nem új találmány ugyan, de jelenlegi alakjában csak az É.-amerikai és a francia forradalmi háboruk óta ismeretes. A napoleoni háboruk alatt a R. csak segédalakzat volt még. De most a fegyvertechnika nagy tökéletességénél mindinkább nő a fontossága. Az offinzivánál a R. készíti elő a főlöketet, a rohamot, a defenzivánál pedig rendeltetése a támadó lökőerejét gyengíteni v. megsemmisíteni. Csupán R.-cal dönteni nem igen lehet, ez csak kezdés, a munkát azonban nemcsak elkezdeni, de befejezni is kell s e célból a rajvonalat tömegeknek kel követni, hogy amikor a rajvonalak megpuhították az ellenséget, a kellő pillanatban a kellő helyen föllépjenek és döntőleg hatoljanak az ellenség soraiban. A R.-nál p. a század egy része rajvonalba oszlik, fenmaradó része nyilt térszinen 200 lépésre mint tartalék követi. Az egész századnak rajvonalba való azonnali felosztását lehetőleg kerülni kell. A raj, azaz azon kis csoport, amelyre a rajvonalba alakult csapat oszlik, 7 tagnál erősebb és 4 tagnál gyöngébb ne legyen.
