Ramocsay
Ramocsay Endre (ramocsházi), szül. 1641., megh. 1746 jul. 9. 1686. nagy része volt Budavár visszavívásában. Szept. 2. mint alhadnagy a fehérvári kapu ellen intézett rohamot. Fel is jutott a vár falára és kitűzte a magyar zászlót, sőt a Szt.-György-térig nyomult, de itt övéitől elvágatott és a törökök kezébe esett, akik a közelben levő szederfára felakasztották. A fának ága azonban a test súlya alatt meghajlott, ugy hogy R. lábai a földet érinték. Midőn övéi újból előnyomultak, R.-t lemetszették és életét megmentették. I. Lipóttól kapitányi rangot nyert és midőn nyugalomba lépett, Budán a várgrófi tisztet kapta. Gondosan őrizte azt a fát, melyre a törökök akasztották és annak árnyékában végezte naponkint hálaimáját. Midőn 105 éves korában elhalt, katonai pompával kisérték nyugalomra. A budai főtemplom északi részén volt temetőben takaríttatott el. V. ö. Némethy Lajos, Buda ostromának hősei (Egyetértés 1886 jan.) és Kik voltak az elsők Budavárban? (Századok, 1886. 581. old.).
