Rangabé
Rangabé Sándor Rizosz (Rhangavisz, Rankavisz), új-görög tudós, költő és államférfiu, fanariota család sarja, szül. Konstantinápolyban 1810., megh. Athénben 1892 jan. 28. Atyjával (R. János Rizosz), aki az oláh hoszpodárnak tekintélyes hivatalnoka volt, 1818. Bukarestbe költözködött. Tanulmányait Odesszában, 1823 óta pedig a müncheni hadi iskolában végezte. Azután bajor tüzértisztté lett, majd (1831) Görögországba ment és állami hivatalt vállalt. 1841-ig a közoktatási minisztériumban működött, mely állásban nagy érdemeket szerzett, számos népiskolát és gimnáziumot alapított; létrehozta 1837-ben az athéni archeologiai társaságot, melynek titkára, 1845. az athéni egyetemen az archeologia tanára lőn. 1856-59. külügyminiszter volt a Bulgariszkabinetben. 1859-67. visszavonultan élt. 1867. Washingtonban, 1868. Párisban, 1874-86. Berlinben működött mint görög követ. 1878. Delijannisz oldalán mint második meghatalmazott a berlini kongresszuson képviselte Göröországot. Művei: 'Arcaiología (Athén 1866, 2 köt.); Antiquités helléniques ( u. o. 1842-55, 2 köt.); Histoire littéraire de la Grece moderne (Berlin 1877, 2 köt.); Sanders közreműködésével irta a Geschichte der neugriechischen Litteratur (Lipcse 1884) és az Briss der griechischen Litteratugeschichte (görögül, Athén 1888) c. munkákat. 1888. megindíttotta a Képes archeologiai szótár kiadását. Tudományos munkássága mellett számos jelen drámai, epikai és lirai művet is irt. Összegyüjtött művei 13 kötetben jelentek meg (Athén 1874-től fogva). Megemlítendők: Diajora poihmata (Athén 1837-40, 2 köt.); Diajora dihnhmata (u. o. 1855). Fiai közül: Kleon drámairó lett. Teodora c. szomorujátékát gyarkan adják Athénban. V. ö. Télfy Iván, Rankavis Kleon új görög drámája (Értekezések a nyelv- és széptudomány köréből, VII. köt. 6. szám). Emil Rizosz, aki 1853. született és 1874 ápr. 22. Alexandriában meghalt, mint porosz tiszt részt vett az 1870-71-iki francia háboruban. A háboruról irt naplójában költői kisérletek is foglaltatnak.
