Rapos
Rapos József, a magyar kisdedóvás egyik előharcosa, szül. Pápán 1814 márc. 13., megh. Budapesten 1894 jan. 18. A gimnáziumi tanulást Pápán kezdte, s Győrben és Székesfehérváron folytatta, Kovács Tamás, a pannonhalmi főapát vette maga mellé mint udvari tisztet. Ez állásában alkalma nyilt a gazdag könyvtár kincseivel is megismerkedni. 1845-től 1852-ig mint bérlő gazdálkodott. Egy ízben, még mint ifju, a Brunswick Teréz grófnő által alapított kisdedóvó intézetet látogatta meg, ez a látogatás egész életére irányadó volt. Ettől fogva a kisdedóvás ügye annyira érdekelte, hogy Alapnevelés címen egész rendszert dolgozott ki arról s mikor 1852. Székesfehérvárra ment lakni, ott saját házában kisdedóvót nyitott. Nőtlenség címü munkája azonban összeütközésbe hozta a fejérvári papsággal, s örömmel fogadta el az egriek meghivását s intézetét oda tette át. Egerben megvolt a hajlandóság, hogy tért nyitnak neki s intézetét a kat. képezdével is összeköttetésbe hozzák. De időközben Ney Ferenc lemondott a kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület képzőintézetének igazgatásáról s helyébe R.-t hivták meg. Ez állásában sok önfeláldozással s lelkesedéssel munkálkodott 1870-ig, mikor is sokféle támadás miatt állását odahagyni kényszerült. Önállóan megjelent művei: Korszerü szózat (1842); Nőtlenség (1860); Brunswick Teréz vagy a közalapnevelés multja és jövője hazánkban (1868); Az alapnevelők (1868); Önéletrajza (Pedag. Szemle 1883).
