Rát
Rát Mátyás, győri evangelikus lelkész, lapszerkesztő és nyelvészeti iró, szül. Győrött 1749 ápr. 13., megh. 1810 szept. 16. Tanulmányait Győrött, Modorban, Pozsonyban és Sopronban végezte, Magyarországot s Erdélyt beutazta, a göttingai egyetemet is fölkereste s miután Németországon néhány évet töltött, Pozsonyban telepedett le, s engedélyt nyert egy magyar hirlap kiadására, melyet 1780, Magyar Hirmondó címen meg is indított. Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, melyben a tudós szerkesztő a napi eseményeken kivül mindennemü tudományos, különösen statisztikai és gazdasági tárgyakra is kiterjesztett s a hasznos ismeretek terjesztésében kiváló érdemeket szerzett. 1783. a győri újonnan felállított prédikátori állást fogadta el. 1786. a szuperintendensi állásra is jelölték, de mivel a választásnál megbukott, győri lelkészi hivatalát is elhagyta s irói munkássága után akart megélni. Szándéka volt egy teljes deák-magyar-német szótárt kiadni, s ki is bocsátotta erre vonatkozó három nyelvü hirdetését; minthogy azonban ez alkalommal a dunántúli evang. papság ellen is hevesen kikelt, hideg részvétlenséggel és ellenséges érzülettel találkozott. E szándéka tehát hajótörést szenvedvén, 1789. az általa elhagyott győri evang. egyház lelkészi hivatalában volt utódjának halála s 35 éves megszakítás után lépéseket tett annak újbóli elnyerésére. Ebben célt érve, csakhamar ismét változékony és izgatott természetét követte s több ízben le akart mondani és csak barátai kérésének engedve tartotta meg e szerény állását, melylyel megelégedve sohasem volt. A Hirmondón kivül nyomtatásban csak a nők számára készített Imakönyve (Győr 1788), az Isteni tisztelet rendje (u. o. 1783) s egy-két búcsuztató beszéde s verse jelent meg. V. ö. Hazai és Külf. Tudós., 1810, II. 27-28. sz. Az első magyar hirlapszerkesztő életrajza, Sikos Istvántól.
