Raynal
Raynal (ejtsd: renál), 1. Dávid, francia politikus. szül. Párisban 1840 febr. 26. Bordeauxban megtelepedett zsidó borkereskedőnek fia. Ő is borüzletet nyitott Bordeauxban. 1876. beválasztották a képviselőházba, hol a köztársasági párthoz csatlakozott s mint Gambetta buzgó hive, befolyásra törekedett és már 1879 dec. egy interpellációjával buktatta meg Gresley hadügyminisztert. 1880 szept. másodállamtitkár lett s 1881 nov. Gambetta minisztériumában a közmunkák vezetője lett, de már 1882 januárjában visszalépett; Ferry miniszterelnöksége alatt azonban 1883-85. újból e minisztérium ügyeit vezette. A Périer Kázmér-féle kabinetben (1893-94) a belügyi tárcát birta. Az újabb parlamentáris botrányok alkalmával R. ellen is emeltek vádakat, melyekkel szemben nem mindig tudta magát kellőképpen tisztázni. Az a vád azonban, hogy a déli vasúttársulat szindikátusában része volt, a Pelletan által 1896 febr. a képviselőházban beterjesztett és a kamara által elfogadott jelentés nyomán alaptalan.
2. R. Vilmos Tamás Ferenc, francia iró, szül. St.-Geniezben (Aveyron) 1713 ápr. 12-én, megh. Chaillotban (Páris mellett) 1796. márc. 6. A toulousei jezsuita-kollégiumban tanult, aztán Pezenasban prédikátor lett. 1747. mint plébános Párisba került; állását azonban szimonia miatt elvesztette. Ekkor filozofiai tanulmányokra adta magát és a Mercure szerkesztője lett. A vallás ellen intézett támadásai miatt 1781. száműzték, mire R. Poroszországba ment; 1788. Franciaországba tért vissza. Művei: Historie du divorce d'Henri VIII (1763); Histoire philisophique et politique des établissements et du commerce des Européens dans les deux Indes (Nantes 1771 és Genf 1880, azóta többször); Tableau et révolutions des colonies anglaises dans l'Amérique septentrioonale (Amsterdam 1781 és másutt is). V. ö. Lunel, R. (Rhodez 1866).
