Roth
Roth Lajos István, 1848-iki császári biztos, szül. Medgyesen 1796 nov. 24., főbelőtték 1849 máj. 11. Középiskoláit Medgyesen és Nagyszebenben végezte. 1817. a tübingai egytemre, egy év mulva Yverdunba Pestalozzihoz ment, ki anynyira megszerette, hogy házába fogadta és iskolájában tanítóvá tette. 1823. tanár lett a medgyesi gimnáziumban, majd 1831. rektor és 1835. városi predikátor. 1837. muzsnai lelkészszé választották. Ô volt az erdélyi szászság körében a tornaegyesületek első megalkotója. Mint publicista pedig az erdélyi szászság politikai és kulturális történetében eltörülhetetlen nyomokat hagyott hátra. Fő gondja volt, hogy a szászok iskolaügyét minden tekintetben a kor szinvonalára emelje. Az 1844-iki II. t.-e. Erdélyben is visszahelyezte a magyar nyelvet a maga természetes és törvényes jogaiba. A törvényhozás e tettét a szász publicisták hevesen megtámadták, de senki sem volt oly kiméletlen és igazságtalan a magyar nemzeti törekvésekkel szemben, mint R. Der Sprachkampf c. röpirata izgató hangjánál és igazságtalan ferdítéseinél fogva minden ízében alkalmas volt arra, hogy őt a magyar közvélemény a magyar nemzet egyik legszenfedélyesebb ellenségének tartsa. 1848. Puchner Medgyes környékére császári biztosul nevezte ki s mint ilyen nagy buzgalmat fejtett ki a magyar állam ellen való felkelés szervezésében. Puchner kiverése után a magyar hadak elfogták s Kolozsváron hadi törvényszék elé állították. A hadi törvényszék mint hazaárulót és lázadót halálra itélte s ez itélet alapján főbelőtték. A szász nemzetiségtúlzók nemzeti mártir gyanánt ünnepelik s kivégeztetését a magyar nemzet ellen szemrehányólag szokták emlegetni.
