Rotteck
Rotteck Károly, német történetiró és politikus, szül. Freiburgban 1775 jul. 18., megh. u. o. 1840 nov. 26. Szülővárosának egyetemén a történet tanára lett, 1818. pedig az államtudományok s az észjog tanárának nevezték ki, ámde szabadelvüsége miatt a kormány nem kedvelte. A freiburgi egyetem különösen az ő, Für die Erhaltung der Universität Freiburg c. művének köszönhette fennmaradását, amiét aztán 1819. hálából az alsóházba is beválasztották, amelyben Welcker barátja oldalán az ellenzék szószólója volt. 1831. beválasztatott a második kamarába, melynek mint a szabadelvü párt hive 10 éven keresztül a legtekintélyesebb tagja volt. A reakció azonban nem nyugodott, mignem a kormány R.-et 1832. a szövetségi ülés határozata alapján a tanárságtól elmozdította, az általa alapított Freisinnige, valamint a Plitische Annalent elnyomta s Freiburg polgármesterévé történt megválasztását megsemmisítette. 8 év multán a nagy tiszteletben álló férfiu elhalt és polgártársai 1863. Freiburgban a Dominikánus-téren szobrot emeltek emlékének. Történeti munkái jelenleg már java részben elavultak. Említésre méltók: az Allgemeine Geschichte (Freiburg 1812-27, 9 köt., 25. kiad.; folytatta Steger, Braunschweig 1886-1887, 11 köt.); ennek kivonata az Allgemeine Weltgeschichte (Stuttgart 1830-34, 4 köt., 8. kiad., folytatva 1870-ig Zimmermann által, 1868-72, 7 köt.); Lehrbuch des Vernunftrechts und der Staatswissenchaften (u. o. 1829-35, 4 köt.; 2. kiad. 1840); Sammlung kleinerer Schriften, meist historischen und politischen Inhalts (u. o. 1829-37, 5 köt.) Welcker társaságában a Staatslexikon kiadásában fogott (Altona 1834-1844, 12 köt.; 3. kiad. Lipcse 1856-66, 14 köt.). V. ö. Das Leben Karls v. R. von seinem Sohn Hermann von R. (Pforzheim 1843); Röpell, Karl W. von R. (Rede, Boroszló 1883).
