Runeberg,
Runeberg, 1. János Lajos, svéd-finn költő, szül. Jakobstadban (Finnország) 1804 febr. 5-én, megh. Borgjelban 1877 máj. 6-án. Äbóban tanult, 1830. Helsingforsban az ékesszólás docense, 1837. a borgjeli gimnáziumban a latin nyelv tanára és 1842. a görög nyelv lektora lett. Ércszobrát, melyet fia, R. Walter, a jeles képfaragó készített (szül. 1838 dec. 29.), 1885. leplezték le Helsingforsban. Bellman és Tegnér mellett R. a legzseniálisabb svéd nyelvü költő, aki azonban ezektől valódi finn sajátos vonásai miatt nagyon különbözik. Művei: Dikter, összegyüjtött kisebb költemények (3 köt., Helsingfors 1830-43); Elgskyttarne (1826 és 1832) és Hanna (Helsingfors 1836 és többször) idillek; Nadeschda (Borgjel 1841), Oroszországban játszó romantikus-modern elbeszélés; Julqvällen (u. o. 1841) idill; Kung Fjalar, románc-ciklus (u. o. 1844); Fänrik Stjells Sägner (1. rész u. o. 1848, 2. rész Helsingfors 1860) hazafias balladák. E költeményeiben R. hazája életnézetét fejezi ki nagy költői erővel; később nemzeti dallá lett Wjelrt Land is köztük van; jeleneteket és jellemeket adnak az 1808-iki háboruból és a finn nemzeti öntudat ébresztésére nagy hatásuk volt. Egyéb munkái: Smärre Berättelser (Helsingfors 1854); Kan ej, vígjáték (1862); Kungarne pjel Salamis (Helsingfors 1863) antik formáju tragédia. 1832-36. R. a Helsingfors Morgonblad szerkesztője volt. Mint zsoltárköltő is kitünt. Összegyüjtött munkái (Samlede Skrifter) több ízben jelentek meg. V. ö. Reschier, J. L. R., ein schwed.-finn. Dichter (Stuttgart 1881).
2. R. Walter, finn szobrász, az előbbinek fia, szül. Borgjelban 1838 dec. 29. Eleinte Sjöstrandnak, azután Kopenhágában Bissennek volt tanítványa, 1861-64. Rómában tartózkodott, azután egy ideig hazájában; később még egyszer meglátogatta Rómát, 1877. pedig Párisban telepedett le. Művei közül, melyek főleg Thorwaldsen klaszszicista modorának a hatása alatt állanak, a legsikerültebbek: Ilmarinen a holdat kovácsolja; Apollo és Marsyas; Alvó Amor; Psyche stb.
