Sabartoiasfaloi,
Sabartoiasfaloi, a magyarok régi neve Konstantinos Porphyrogennetosnál (De adm. imp. 38. fej.). Szerinte a magyarokat a kazarokkal való együttlakásuk idejében nem turkoknak, hanem Σαβαρτοιασφαλοι-nak, az Etelközből a besenyők elől kelet felé menekült magyarokat pedig még az ő idejében (951) is igy hivták. Sabartoi alatt a név nagy számu magyarázói általában véve szabirokat értenek; az asfaloi név a legújabb magyarázat szerint as kötőszóból és a fálok népének nevéből alakult. Fáloknak nevezték a gótok és németek a kunokat, helyesebben palócokat, de valószinüleg ők is a magyaroktól vették át ezt a nevet, mert a Fál és Vál személy- és helynevekben a régi magyaroknál is divatozott. A S. tehát szabirokat és palócokat jelent.
