Sallet
Sallet, 1. Alfréd, német numizmatikus, S. költőnek a fia, szül. Reichauban 1842 jul. 19. 1870. a berlini muzeum éremosztályának másodhivatalnoka, 1884. igazgatója, a Zeitschrift für Numismatik (Berlin 1874 s köv. évf.) kiadója. Munkái. Das kgl. Münzkabinet, Geschichte und Übersicht der Sammlungen (Friedländerrel, u. o. 1873); Beschreibung der antiken Münzen der kgl. Museen zu Berlin (1. köt., u. o. 1888, 2. köt. 1889) stb.
2. S. Frigyes, német költő, az előbbinek apja, szül. Neissében 1812 ápr. 20., megh. Reichauban 1843 febr. 21-én. 1821. a potsdami hadapródiskolába lépett, 1826. a berlinibe és 1829. mint hadnagy Mainzba tétetett át. A katonaság ellen irt szatirikus novellája miatt 1830. a hadi törvényszék 10 évi várfogságra itélte, de rövid fogság után kegyelmet kapott s Trierbe helyezték át. 1834-től 1837-ig a berlini hadi iskolát látogatta, 1838-ban elhagyta a katonaságot és azóta Boroszlóban élt. S. költeményeiben a romantikus iránynyal a szatirikust egyesítette. Különösen Laienevangelium címü munkájában (lipcse 1842, új kiadás Reclam Universalbibliothek-jában) a hegeli világnézetet és annak panteizmusát mély érzéssel költőileg alakította ki, és szembeszállt az egyházi teologiai nézetekkel. Gedichte c. gyüjteménye megjelent Berlinben 1835. (új kiad. Reclam Universalbibliothek-jában). Irta még: Funken (Trier 1838); Die wahnsinnige Flasche (u. o. 1838); Schön Irla (1838); Besammelte Gedichte (Boroszló 1843); Die Atheisten u. Gottlosen unserer Zeit (Lipcse 1844); Sämmtliche Schriften (5 köt., u. o. 1845). V. ö. Leben und Wirken Fr. v. S.-s nebst Mittheilungen aus seinem litterarischen Nachlass von Th. Jacobi, Paur stb. (Boroszló 1844).
