Salzmann
Salzmann Keresztély Gotthilf, német pedagogus, szül. Sömmerdában (Erfurt mellett) 1744 jun. 1., megh. Schnepfenthalban (gothához közel) 1811 okt. 31. Atyja protestáns pap volt. Ő is erre a pályára szentelte magát s már 24 éves korában Rohrbornban s későb (1781) Erfurtban paposkodott. Innen hivta meg Basedow Dessauba, hogy a filantropinumban a vallás tanítását vegye át. S. azonban nem volt megelégedve dessaui helyzetével s 1784. oda hagyta a filantropiumot és Schnepfenthalban birtokot vett s azon maga alapított intézetet, melyre a gothai herceg is négyezer tallért adott. Már 1780. kiadott Krebsbüclein című pedagógiai műve megalapította jó nevét; a Moralisches Elementarbuch s a Himmel auf Erden kibocsátása csak növelték azt, ugyannyira, hogy intézetébe nemcsak egész Németországból, de Angliából, Svájcból, Portugáliából és a skandináv országokból is gyültek a növendékek. Tanítótársait is igen jól tudta megválasztani, Guths-muths, Blasche, André, Lenz maguk is hirneves pedagogusok voltak s Guths-Muths a tornatanítás és Lenz a természetrajzi oktatás előmozdításával maguk is kiváló hirt szereztek. S intézetét együtt vezette feleségével s fiaival s annak egészen családisa szinezetet adott. Irodalmi munkássága nagy hatással volt a magyar nevelési irodalomra is. Magyarra is lefordított művei: Okosdi Sebestyén, Igaz Simon által (Kassa 1797); Erkölcsi kezdőkönyv, Berzsi Mihály (Pozsony 1803); Okos gyemeknevelés példája (Konrad Kiefer) Falusi Mihály által (u. o. 1805); A menyország itt e földön, Eöri Fülöp Gábor (Kassa 1806); Rákkönyvecske (E. H. J. Kolozsvár 1832) és újabban Gonda Lászlótól (Bidapest 1873); Hangyakönyvecske (Héjas Pál, Csurgó 1873). V. ö. A magyar népisk. tanítás tört. 107. old. S. összes művei németül 1845-46. jelentek meg: Ch. G. Salzmanns Schriften (12 köt., Stuttgart 1845, 1846).
