Samánok
Samánok, igy nevezik Mongol- és Nagy-Tatárországban, Khina, Szibéria és Kamcsatka egy részében a varázslás- és kuruzslással foglalkozó papokat. A samán szó valószinüleg a szánszkrit sramana-ból ered, mely buddhista szerzetest jelent. Valószinütlen a buddhizmussal együtt jutott el az északázsiai félvad törzsekhez. Meglehetős rendszertelen a S. vallása. Számtalan teremtett és teremtetlen isten létezik szerintük, ezek egy része az égi testekben, más része élő v. élettelen tárgyakban lakik. Haláluk után szomoru állapotban tengődnek tovább a halandó emberek. Jó vagy rossz cselekedeteiknek semmi befolyása sincs másvilági sorsukra, mert az istenek mit sem törődnek velük. áldozás, imádság és szent énekekből áll a S. isteni tisztelete. A hivek ajándékai és a gazdag áldozatok teszik a S. jövedelmét. V. ö. Castrén, Vorlesungen über finnische Mythologie (Szt.-Pétervár 1853).
