Svévek,
Svévek, svávok (Suevi, Suebi), történeti elnevezése a germán népek egyik nagy csoportjának, melyben nemcsak hogy időről-időre más törzsek szerepelnek, de még a terület is változik, melyen a S. tanyát ütöttek. Tacitus őket tekinti egész keleti Germánia urainak, a Dunától egészen a Keleti-tengerig, Caesar tanyáikat a Rajna mentén keresi, ahol szerinte a sugambroktól s ubiaktól keletre laktak, míg a cheruskoktól a Bacenis nevű erdős hegység (a Harz-hegység nyugati része?). Mikor a rómaiak Kr. e. 123. a S.-kel megismerkedtek, az utóbbiak olyan félelmes tömeget alkottak, hogy Caesar őket tekintette a leghatalmasabb germán törzsnek. Az Árpád-kori magyar oklevelekben S. nevén az osztrákok szerepelnek. L. még Quádok.
