Szakadás
Szakadás (ruptura), tágabb értelemben a szervek és szövetek folytonosságának kóros folyamatok (lágyulás, üszök) által való megszakítása, szűkebb értelemben pedig azok összefüggésének nyujtás (ütés, nyomás) által való felfüggesztése. A nyujtás folytán előállt Sz.-nál az erő ütés, nyomás alakjában vagy kivülről hat be, mikor is erőszakos szakadásról beszélünk, vagy pedig a Sz. külerőszak nélkül azáltal jön létre, hogy a szervezetben produkált nedvek, minő a vér, vizelet, epe, gátolt lefolyás folytán felszaporodnak és a mindinkább táguló szerv Sz.-ához vezetnek. - Sz. (vizépít.) keletkezik ott, ahol a víz a partot alámossa s a part saját súlyánál fogva leomlik. A vizjogi törvény értelmében, ha valamely parti birtokos területéről elszakított és kétségkivül felismerhető partrészt a folyó más birtokos partján rak le, ugy a volt birtokos az ekként elszakított földnek tovább is tulajdonosa marad, föltévén, hogy tulajdonjogát az elszakítás napjától számított egy év alatt igénybe veszi. - Sz. (elektrotechnika), a villamos áramkörök oly állapota, melynél a vezető folytonossága valami okból megszünik és ennélfogva villamos áram nincs. A vezeték csak feszültséget kap és annyi áramot, a menynyit kapacitásánál foga felvenni képes.
