Szaladin,
Szaladin, tulajdonképen Ajjub Jusszuf Ibn Szalah-ed-din, egyiptomi és szíriai szultán, szül. Tekritben 1137. kurd szülőktől, megh. Damaszkusban 1193. Atyja Ajjub katonai parancsnok volt és Sz. az ő és nagybátyja Sirkuh oldalán kezdé meg pályáját. Buzgó szunnita létére nem szivelhette a siita Fatimidák dinasztiáját, melyet végre 1171. a tróntól megfosztott. Meghódította Damaszkust és több más várost, 1183. pedig Imad al-din-t arra kényszeríté, hogy egész Sziriát neki átengedje. Ezóta a badadi khalifa (Aal-Naszir) engedélyével Egyiptom és Szíria szultánjának nevezte magát. Sz. most minden erejét a keresztesek által alapított jeruzsálemi királyság megtörésére fordította. A hosszan tartó küzdelem vége az lett, hogy a partvidék Jaffától Tíruszig a keresztényeknek jutott, a szentföld nagyobb része ellenben Sz. ahtalmában maradt (1193). Sz. 17 fiut és egy leányt hagyott hátra. Utódai az Ejubidák (Ajjubidák) benne tisztelték hatalmuk alapítóját. V. ö. a III. keresztes hadjáratról és az arabokról, illetőleg a khalifákról szóló munkákat; Goergens-Röhricht, Arabische Quellenbeiträge zur Gesch. der Kreuzzüge (1879).
