Szantorin
Szantorin (Thera, Thira), a Kikladok közt a legmesszebb D-nek fekvő sziget Iosztól D-re 18, Krétától É-ra 110 km.-nyire, 71 km2 ter., (1889) 11,924 lak. A sarlóalaku fősziget a tőle Ny-ra fekvő Theraszia (7 km2 ter.) szigettel és az Aszproniszi nevü zátonynyal 11 km. hosszu és legmélyebb helyén 390 m. mély, kerek medencét, a tenger vizétől elöntött krátert alkot. A kráter szegélye a három sziget, amelyek csupa lávából és tufából állanak, a kráter belseje felé meredeken, kifelé pedig szeliden ereszkednek le. Csakis Sz. DK-i részében kerül felszinre a sziget magvát alkotó palás kőzet, kiemelkedvén az 584 m. magas Szt.-Illés-hegygyé (Hagiosz Iliasz). A kráternek szétbomlása a 3 szigetté a prehisztorikus időkben történt. Azóta a kráter-medence belsejében többször fordultak elő kitörések, amelyek kis szigeteket teremtettek. Igy keletkezett Kr. e. 197. Hiera, most Palaea-Kaimeni sziget, amely Kr. u. 726. tetemesen megnagyobbodott, de 1457. egy része ismét elsülyedt. Tőle ÉK-re 1570-ben felmerült Mikra-Kaimeni, 1707-11. pedig az előbbi kettő közt Nea-Kaimeni. Ez utóbbi mellett 1866 jan. végétől 1870 okt. végéig heves tűzhányó-kitörések fordultak elő. A DK-i partján kiemelkedett a György-vulkán, DNy-i partja mellett pedig a vele egybekötött Aphroessa és még nehány kisebb sziget. Ezen vulkáni kitöréseknek kiváló tudósok által való megfigyelése a vulkáni jelenségek ismeretére nézve korszakalkotó volt. Sz. vizben szegény; fák rajta nincsenek. Földje azonban sok helyen termékeny és különösen igen jó borokat szolgáltat. Kikötőkben azonban nagy a hiány. Közigazgatási tekintetben a közelében fekvő Iosz, Amorgosz, Anafi és még nehány kis szigettel együtt a Thira eparchiát alkotja. Fővárosa Thira (1023 lak.) a kráterszegélyen. Sz. szigetén a Kr. e. II. évezredben feniciaiak telepedtek le, akiket a Lakoniából kivándorló dórok szorítottak ki. Általuk a sziget virágzásnak indult és Afrikában (Kr. e. 631 körül) Kyrene gyarmatot alapították. A középkorban a Kikladok sorsában osztozkodott. 1566. Piali pasa elfoglalta a velenceiektől; az oszmán uralom alatt Degirmenlik volt a neve.
