Törzs
Törzs (truncus), az ember és állatok testének a nyak után következő tömeges része, amely fenn és oldalt a felső, lenn és oldalt az alsó végtagokat hordozza. Felső lágy és csontos részek (gerincoszlop, bordák, szegycsont) által képzett ürege a mellüreg, amelyben a nyelőcső, a tüdők és légcső, nemkülönben a sziv foglalnak helyet. Ezen részt a rekeszizom (musculus phrenicus) választja el alsó részétől, az u. n. hasüregtől. A has (abdomen) a bordák széleitől és a szegycsont végétől kezdődik s tart a medencéig, pontosan ennek a határvonaláig (linea terminalis) vagyis azon vonalig, amely a régebb értelemben vett nagy medencét a kis medencétől (a tulajdonképeni medence) elválasztja. A hasürben szintén nevezetes belső életművek vannak, ilyenek: a gyomor, a máj, a vesék, vékony- és vastagbelek. A hasüregben futnak a nagy vérerek és a gerincoszlop két oldalán az együttérző idegrendszer dúclánca is. A medencében a hólyag, a végbél és nőben a méh és petefészek is található. - T. a botanikában (cauloma, stirps, cormus), általában a növénynek azon tengelyrésze, amely a világosságnak indulva levelet, virágot fakaszt. L. Eglágazás, Fa és Fatörzs. - T., az állattenyésztésben oly állatcsoport, mely a fajtát jellegző jó tulajdonságokat kiváló mértékben birja s e miatt kitünik abból, de nem annyira, hogy új fajtát alkotna. Ily értelemben különböztetünk meg T.-gulyákat és juhászatokat, valamint ló- és sertés-T.-eket. - T., a katonaságnál (ném. Stab). A csapatparancsnokok mellé, szolgálatkezelésben való támogatásukra, segédközegek adatnak, akik vele együtt az ezred, zászlóalj T.-ét teszik. A csapatparancsnok segédközegei: az ezred-, illetőleg zászlóalj-segédtiszt, az élelmezőtiszt, az orvosok és a csapatszámvivők.
