Tüskebőrüek
Tüskebőrüek (állat, Echinodermata, l. a mellékelt képet), az állatországnak az ürbelüek és férgek között álló köre; sugaras részarányu, rendesen öt sugárból összetett testtel, amelynek sugarai majdnem minden esetben könnyen felismerhetők s ez alól némileg csupán a Holothurioideák kivételek, amenynyiben ezeknek teste féregszerü, hengeres, mindazáltal a sugarasság világos jeleivel (l. Sugaras állatok).
Valamennyi tüskebőrü tengeri, néhány helyhez kötött életet él (tengeri liliomok), legtöbb szabadon mászkál ide-tova. Részint algákkal, lágytestüekkel s rákokkal táplálkoznak, mig a tengeri ugorkák iszappal és homokkal töltik meg gyomrukat. A tengerek nagyobb mélységeiben élők közeli rokonságban vannak a krétakorszakbeli kihalt fajokkal. Mint kövületek már a szilurképletek előtti időkben is megvannak. A legrégibb kövületek a tengeri liliomok (Crinoidea) osztályából valók. A buvárok egy része a tengeri liliomokat (Crinoidea), más része a tengeri ugorkákat (Holothurioidea), ismét más része a tengeri csillagokat (Asteroidea) tartja törzsalaknak. Az eddis ismert élő és kihalt T.-et négy osztályba osztják: tengeri liliomok (l. o.) = Crinoidea; tengeri csillagok (l. o.) = Asteroidea; tengeri sünök (l. o.) = Echinoidea és tengeri ugorkák (l. o.) = Holothurioidea. V. ö. Agassiz, Monographie d'Échinodermes vivants et fossiles (Neuchâtel 1838-42).
