Tyr
Tyr (ó-skand. Týr, ó-felném. Ziu), a germán mitologiában a három főisten egyike. Neve kétségkivül rokonságban van az ó-ind Dyaus, gör. Zjel, lat. Juppiter (Diespiter) névalakokkal s eredetileg az indogermán őskorban ő volt a legfőbb istenség, a «fénylő», a mennyei isten. A germán korban (ősgermán neve Tiwaz lehetett) azután mindinkább héttérbe szorul s Vodan-nal (l. o.) és Donar-ral (l. o.) együtt teszi a germánok isteni háromságát. Népistenné lett, majd (főleg északon) a háboru istenévé; jelképe a kard. A latin irók épp ezért Mars néven is nevezik Tyrt. Németországban főkép a svévek törzsénél részesült kiváló tiszteletben; a szász törzseknél Saxnot néven ismerték. A hét harmadik napja, a kedd (ném. Dienstag, Zistag), ő neki volt szentelve.
