Tyúkfélék
Tyúkfélék (Gallinacei, Rasores, Alectoromorphae, l. a képmellékletet), a tarajosmellü madarak egyik rendje. Zömök testü, részben jelentékeny nagyságu madarak.
Aránylag rövid csőrük boltíves, végén görbült, felső kávája befödi az alsót. Kis viaszhártyával. Lábuk a csüdig vagy még alább is tollas; különben ülő vagy néha hasadt; a hátsó lábujjuk, ha ki van fejlődve, rendesen magasabban áll, mint a mellsők. Karmaik laposak és tompák. Rövid szárnyaik lekerekítettek. 10-11 másodrendü és 12-20 elsőrendü evezőtoll. Farkuk nagyon változó. A him gyakran sokkal szebb, mint a nőstény s különböző díszítésekkel (taraj, sarkantyu, hosszu tollak stb.) ellátott. Magvakból, bogyókból, gyenge növényi részekből álló eledelüket többnyire kapargálva keresik meg a földön. Poligámiában élnek rendesen, művészietlen fészket készítenek a földön, ritkán a fán. Fészekhagyók. A pusztai tyúkokat kivévén, rossz repülők. Az ember háztartásában élvezetes húsuk és tojásuk miatt nevezetes szerepet játszanak. 400 élő fajuk közül hazánkban 10 faj él. 8 családra oszolnak, melyek közül a pusztai tyúkok, Turnicidák és a fácánok az ó-világrészekben laknak, a Megapodius-félék Ausztrália regióiban, a hokkófélék, Tinamidák és Opisthomidák Amerikában tenyésznek, mig a fajdfélék az egész világon előfordulnak. Különben felosztják még őket újvilági tyúkokra, ahová a hosszabb lábszáru és hasadt lábu alakok tartoznak és óvilági tyúkokra, ahová ülőlábu és rövid lábszáru alakok tartoznak. Fosszil maradványokat a harmadkori eocén rétegekből ismerünk.
Ezüstfácán
Talegalla Lathami.
Császárfajd
Fogoly
Havasi fajd
