Ulánusok
Ulánusok (dsidások), dsidával felfegyverzett lovasok. A név tatár eredetü és a. m. vitéz, derék. A lengyeleknek hasonlóan felfegyverzett lovasságuk volt, melylyel a tatárok betöréseit visszaverni igyekeztek és ezeket is U.-nak nevezték el. A lengyel U. tehát az első ilynemü lovasok voltak Európában és ez okból mint lengyel nemzeti fegyvernem szerepeltek. A lengyelektől a többi európai hadsereg is átvette az U.-at eredeti és sajátos öltözetükkel együtt, mely a négyszegletes lengyel sipkából (czapka) s a két sor gombbal ellátott rövid ulankából áll. A lengyelek után Ausztria állította fel az első ulánusezredet 1790. és 1791.; azután következett Poroszország, melynek már 1745. volt dsidával felfegyverzett ezrede, melyből 1808. ulánusezred lett. Még később Oroszország és más államok is állítottak fel ulánusezredeket. A cs. és kir. közös hadseregben a 11 ulánusezred 1-től 8-ig és 11-től 13-ig terjedő számokkal vannak megjelölve; e mellett minden ezred még az időleges esetleges örökös ezredtulajonos nevét is viseli.
