Urbino,
Urbino, az ugyanily nevü járás és érsek székhelye Pesaro e U. olasz tartományban, a Metauro és Foglia közt, (1881) 16,812 lak., selyemiparral, olajprésekkel, majolikakészítéssel és tésztagyártással, 1671. alapított egyetemmel, amelynek jogi és matematikai fakultása van, szépművészeti intézettel. A szűk utcákból álló várost régi emlékei teszik látogatottá. A hercegi palotát három loggiával (udvarának képét l. Arkádiai akadémia) 1468. Luciano da Laurana építette és 1480. Baccio Pintelli látta el oszlopcsarnokkal; benne faragványok és képek gyüjteménye van elhelyezve. Hires könyvtárát Rómába vitték át. Székesegyházát Timoteo Viti, Federigo Baroccio és Piero della Francesca képei ékesítik. San Spirito nevü templomában Luca Signorellitől van két szép festmény. Ráfael szülőháza jelenleg az Accademia Raffaello tulajdona; benne egy freskókép látható, amely anyját és őt mint kis gyermeket ábrázolja és amelyet állítólag az apja festett. A XIII. sz. óta U. a Montefeltre kercegeknek volt birtokában. A város Federigo hercegnek (megh. 1482.) és fiának Guidobaldónak (megh. 1508.) idejében ért el virágzása legmagasabb fokára, amidőn is számos művész telepedett meg benne. 1508. a hercegség a della Rovere családnak, 1626. pedig az Egyházi Államnak jutott birtokába. V. ö. Baldi, Memorie concernenti la citta de U. (Roma 1724); Arnold, Der herzogl. Palast von U. (1857); Gherardi, U. (1891).
