Úszó madarak

Full text search

Úszó madarak (Natatores, l. a mellékelt három képet), a tarajos mellü madarak egyik rendje, melyeknek testalkotása teljesen megfelel vizi életmódjuknak. Testök ugyanis többnyire laposon nyomott, csónakformáju, jól kifejlődött úszó- vagy evezőlábakkal. Lábszáraik rövidek, hátrafelé irányultak, három- vagy négyujjuak, az ujjak közt jól kifejlődött úszóhártyával. Tollazatuk dús és tömött, melynek célszerüségét nagyban előmozdítja alsó pehelyruhájuk. Tollaikat a viz behatása ellen védendő, farmirigyük váladékával zsírozzák be. Csőrük különböző, de mindig eledelüknek és táplálékszerzési módjuknak megfelelően módosul. Lehetnek úszva bukók, midőn úszás közben buknak a viz alá, csapva bukók, midőn levegőből csapnak a viz alá; görgöcsélők, midőn testök mellső részével függélyes irányban lefelé merülnek, mig hátsó részük a vizen kivül marad. Vizi állatokkal, esetleg növényi részekkel táplálkoznak. Szárnyaik különböző alkotásuak, majd durványos, majd jól kifejlődött hosszu hegyes szárnyakkal ellátott. Egyesek rosszul repülnek, mig mások a legkitartóbb röpülő madarakhoz tartoznak. Vizek közelében fészkelnek mesterkétlen fészekben vagy puszta földön is. Sokan költözködők. Húsuk, tojásaik és tollaik folytán akárhány nevezetes szerepet játszik az ember háztartásában. Előfordulnak az egész földön. Fosszil maradványukat a miocénből ismerjük. Mintegy 500 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 70-80 alak található. Felosztatnak: I. Farlábuak (Pygopodes, Urinatores), igen rövid szárnyakkal, fészekhagyók, mint a pinguin-, alka- és vöcsökfélék; II. hosszuszárnyuak (Longipennes), hosszú, hegyes szárnyakkal, fészekhagyók, ide tartoznak az ollóscsőrüek, sirályok, viharmadarak; III. evezőlábuak (Stegopopodes), fészeklakó nagy úszó madarak, mint a gödényfélék, Sulidák, Tachypetidák, Phalacrocoracidák, Plotidák és tropikmadarak; IV. lemezes csőrüek (Lamellirostres), fészekhagyó, úszólábu, rövidfarku madarak, melyek hat: Mergidák, Fuligulidák, kacsák, ludak, hattyuk és lángmadarak családjába osztatnak.
 

Vadlúd (Anser ferus).
 

Buvár (Mergus).
 

Berniklalúd (Bernicla torquata).
 

Cereopsis Novae-Hollandiae.
 

Éneklő hattyú (Cygnus musicus).
 

Sarki viharmadár (Procellaria glacialis).
 

Káspi sirály (Strena casdpica).
 

Tengerei viharmadár (Procellaria pelagica).
 

Albatrosz (Diomedea exulans).
 

Phaeton aethereus.
 

Viharmadár (Tachypetes aquilus). Nöstény.
 

Pelikán (Pelecanus onocrotalus).
 

Uria lomvia.
 

Kormorán (Phalacrocorax carbo).

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť