Üszküb
Üszküb (Szkopje), Kosszovo török vilajetnek, Ü. szandsáknak, miridita érseknek és bolgár püspöknek székhelye, a Vardar mindkét partján, a hóval borított Lyubotrn DK-i lábánál, vasút mellett, mintegy 40,000 lak., akiknek 1/3-a török, 1/3-a mohammedán albán, a többi szerb, bolgár, görög és kat. albán. A Vardaron II. Mohammed korából való híd vezet át. A város fölött erősség és a bizánci időkből való vizvezeték áll. Épületei közül a konak, egy nagy mecset és a Kursunlihan (egykor a ragusai kereskedők háza, most börtön) a legkiválóbbak. Ü.-nek a vasút megnyilta óta élénk kereskedelmi forgalma van. Az ókorban Scupi néven Dardaniának volt fővárosa. Kr. e. 71. került római uralom alá. A X. sz. vége felé egy ideig az Ochridában székelő Sámuel bolgár cár birtoka volt. Két századdal későbben Kolojan, Aszen János és I. Kaliman bolgár cárok uralkodtak rajta; az utóbbinak halála után 1246. Vataces császár a bizánci birodalomhoz csatolta. Milutin szerb király (1281-1320) azonban elvette a görögöktől és Szerbiához csatolta, amelylyel együtt került török uralom alá. 1689. rövid ideig osztrák csapatok tartották megszállva.
