Vág-Beszterce-Podhrágy
Vág-Beszterce-Podhrágy (Vág-Beszterce-Váralja), kisközség Trencsén vármegye vágbesztercei j.-ban, (1891) 370 tót lak., vasúttal, posta- és távirdahivatallal és postatakarékpénztárral. A kis község felett igen magas, meredek, jól gondozott, erdővel borított hegyormon Beszterce várának romjai büszkélkednek. E várat 1400-ban Ostrorogski Szandzivog nyerte ajándékul Zsigmond királytól; a család kihaltával 1434. a vár a manini Podmanin-családra szállván, a rablólovagok kalandjainak kiinduló pontjává vált. Innen rettegtették meg Trencsén vármegyét és a szomszéd Morvaországot és Sziléziát, dacolva a törvény rendeleteivel, mig végül birodalmi átokkal és jószágvesztéssel sújtva, Podmanin Ráfael és János 1543. a királylyal kibékültek, aki magtalan elhaltuk után birtokaikat Serédy Gáspárnak adományozta; annak özvegye Balassa András nejévé lévén, a birtok a Balassa-családra szállt, de ez Thököly alatt elveszté birtokát, mely is 1714-ben a Szápáry-családra szállt. A várhegy tövében ma is fennáll a régi Szápáry-kastély (most Popper Lipót báró tulajdona). V. ö. Pehány Adolf, Kalauz a Vág völgyében (Budapest 1888).
