Weissenburg,
Weissenburg, 1. W. am Sand, az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi közép-frank kerületben, a Frank-Jura Ny-i lábánál, termékeny vidéken, vasutak mellett, (1890) 6112 lak., arany- és ezüstdrót-, fésü-, viaszáru-, olló-, kefekészítéssel, több malommal, sörgyártással és jelentékeny sertéskereskedéssel; ásványvizforrással. V. ö. Voltz, Chronik der Stadt W. (W. 1835). - 2. W., az ugyanily nevü járás székhelye az elzász-lotaiai alsó-elzászi kerületben, vasutak mellett, (1890) 5846 lak., papiros-, bőráru-, gyufakészítéssel, sörgyártással; gót mfinsterrel. W. a VII. sz.-ban itt alapított bencés apátság körül keletkezett. 1697. a ryswijki béke Franciaországnak juttatta. 1871. került vissza Némegországhoz. 1870 aug. 4. itt volt az első nagyobb összeütközés franciák és németek közt, amelyben ez utóbbiak győztek. V. ö. Lobstein, Abtei und Stadt W. (Strassburg 1886). - 3. W., falu és fürdő, Bern svájci kanton alsósimmenthali járásában, a simmenthali országút mellett, 104 lak., pompás fürdőintézetekkel, 27%-os gipsztermával. V. ö. Schnyder, Bad u. Kurort W. in der Schweiz (Basel 1884).
