Werder,
Werder, 1. Ágost gróf, porosz tábornok, szül. Schlossbergben (Norkitten, keleti Poroszország) 1808 szept. 12., megh. Grüssow várában (Belgard kerület) 1887 szept. 12. Katonai pályáját 1825. a gyalog gárdaezredben kezdte. Mint önkéntes részt vett 1842-43. orosz zászló alatt kaukázusi hadjáratban; részt vett továbbá mint dandárparancsnok az 1866-iki s mint tábornok az 1870-71-iki hadjáratban. Ő vezette Strassburg ostromát s a város kapitulációja után az újonnan alakított XIV. hadtesttel a Franche-Comté, illetőleg Dijon megszállására vonult. Sakkban tartotta Garibaldi önkénteseit, mignem Bourbaki közeledésére Belfortba vonult vissza. Hősiesen küzdött Villersexelnél és sikerrel dacolt a háromnapi (jan. 15-17.) óriási belforti csatában a franciák túlnyomó erejével. E fegyvertény által nagy népszerüségre tett szert, kivált Dél-Németországban, mely már a franciák inváziójától fázott, amiért is hálából Freiburgban emlékszobrot állítottak neki. A békekötés után a XIV. hadtest parancsnoka lett Karlsruhéban és a vaskeresztet meg évi járadékot kapott. 1875. megünnepelték 50 éves szolgálati jubileumát, mire 1879 ápr. 1. saját kérelmére, grófi ranggal nyugalomba vonult. V. ö. Löhlein, Die Operationen des Corps v. W. (Berlin 1874); Conrady, Leben des Grafen A. v. W. (u. o. 1889); Varnhagen H., W. gegen Bourbaki (u. o. 1897). - W. Ágost egyetlen fia, János, 1896 szept. 21. halt meg fiörökös nélkül és igy a grófi ág fiága kihalt. Most csak János gróf két leánya él még: Ilze és Hedvig.
2. W. Bernát Ferenc Vilmos, porosz tábornok, szül. Potsdamban 1823 febr. 27-én. 1859. a király szárnysegéde lett; 1866. Königgrätznél egy gárdaezred élén a «pour le mérite» rendet érdemelte ki. 1869. katonai meghatalmazott gyanánt az orosz udvarhoz küldték, ahol nagy mértékben szerezte meg II. Sándor cár bizodalmát. Az 1877-78-iki török háboruban is részt vett a császári fő hadi szálláson. 1886. Berlin kormányzójává nevezték ki. III. Sándor óhaja folytán W.-t 1892 nov. újból Szt.-Pétervárra küldték nagykövetnek, de a cár halála után (1895 nov.) véglegesen visszahivták.
3. W. Lajos, svájci gépész, szül. Küssnachtban (Zürich mellett) 1808 máj. 17., megh. Nürnbergben 1885 aug. 4-én. 1845. átvette Nürnbergben a Cramer-Klett-féle gépgyár vezetését, melyet jelentékenyen kibővített; 1849. ő építette az első vashidat a Pauli szisztémája szerint. 1852. a hídrészek tartósságának megvizsgálására szolgáló gépet készített. 1853. építette a királyi téli kertet Münchenben, 1854. az ottani kiállítási csarnokot. A bajor gyalogsági fegyver is az ő találmánya.
