Wiedemann,
Wiedemann, 1. Ferdinánd János, nyelvtudós, szül. az észtországi Hapsalban 1805 márc. 30., megh. Szt.-Péterváron 1887 dec. 29. Tanult a dorpati egyetemen, 1830. a mitaui gimnáziumnak lett tanára, 1837 óta a revali gimnáziumban fő tanítója volt görög nyelvnek, 1857 óta pedig Pétervárott, hol a császári tudományos akadémia tagja volt. A m. tud. akadémia 1871 máj. 17. választotta kültagjává. Nevezetesebb munkái: Versuch einer Grammatik der tscheremissischen Sprache (Reval 1847); Grammatik der wotjakischen Sprache (u. o. 1851); Livische Grammatik nebst Sprachproben und Wörterbuch (Pétervár 1861); Versuch über den werro-esthnischen Dialekt u. o. 1864); Grammatik der ersa-mordwinishen Sprache (u. o. 1865); Esthnisch-deutsches Wörterbuch (u. o. 1869); Grammatik der esthnischen Sprache (u. o. 1876); Syrjänisch-deutsches Wörterbuch, nebst einem wotjakisch-deutschen im Anhang (u. o. 1880); Grammatik der syrjänischen Sprache mit Berücksichtigung ihrer Dialekte und des Wotjakischen (u. o. 1884).
2. W. Gusztáv Henrik, német fizikus és kémikus, szül. Berlinben 1826 okt. 2-án. 1854-ben a fizika professzora lett Baselben, 1863-ban Braunschweigban, 1866. Karlsruhéban és 1871 óta a fizika és fizikai kémia tanára a lipcsei egyetemen. Búvárkodásai főleg a fizikai kémia körébe tartoznak. Jelenleg az ő szerkesztésében jelenik meg a Poggendorff-féle Annalen der Physik und Chemie. Az Annalen der Physik und Chemie címü folyóirat mellett alapított egy általános referáló folyóiratot Beiblätter zu den Annalen der Physik und Chemie címen, melyet fia Eilhard (szül. Berlinben 1852 aug. 1-én. 1886 óta a fizika tanára Erlangenben) szerkeszt.
