Zenegróf,
Zenegróf, császári v. királyi udvaroknál főleg a mult században divatba jött «udvari zenegróf» címen olyan állást kreálni, amelynek feladata volt az udvarnál rendezni szokott hangversenyek vagy más ünnepséges zeneelőadások felett a felügyeletet teljesíteni, közvetíteni a közreműködő művészek, zenészek meghivását, szerződését, gondoskodni az ily udvari előadások rendezéséről, a meghivók szétküldéséről, szóval mindazért a felelősséget viselni, amit ez irányban érvényesíteni kellett. Az ily állásra leginkább a magasabb körök ama tagjai közül esett a választás, akik melegen érdeklődtek a zene iránt s abban bizonyos szakértelemmel is rendelkeztek. Volt eset különben arra is, hogy kiváló művészek vagy zeneerők lettek az ily állással kitüntetve, a nélkül, hogy valóságos grófok lettek volna. A spanyol, francia, német és osztrák udvaroknál, hol a mult században még sokkal intenzivebben volt az udvari szertartás és etikett szervezve, mint manapság, leginkább fektettek súlyt az ily művészeti ceremoniális állásra. Későbben az udvari Z.-ok címét és állását az udvari szinházak intendánsi címe és állása váltotta fel, amely manapság is minden monárkikus országban szerte használatban van, főleg pedig az oly szinházak s operaházakkal szemben, amelyek az illető császár v. király speciális pártolása és szubvenciója alatt állnak.
