Zoisit
Zoisit (ásv.), mészaluminium-szilikát (rokon az epidottal) (HCa2Al3Si3O12), rombos rendszerbeli hosszu benőtt oszlopos kristályokban és széles halmazokban szintelen szürkés sárga v. zöld, mely utóbbi szint vastartalom okozza. Igen jól hasad, áttetsző, üvegfényü. K. 6., fs. 3,25-3,36. Közép- és Keleti-Alpok kristályos paláiban (főképen amfibolit- és klorit-palákban), de gránitban is nagyon elterjedt ásvány. Képződését gyakran lehet plágiókban a földpátra visszavezetni. Különösen szép kristályok ismeretesek a Pennini Alpokból Zermatt vidékéről, a Fichtel-hegységből (Gefrees, gyakran quarccal összenőve). Tirolból (Pregratten, Passeyr, Pfitsch), Salzburgból (Fusch, Srossarl), Észak-Amerikából (Tennessee, Ducktown), stb. Norvégiában Telemarken vidékén vörös szinü változatban ismeretes és thulit a neve. Drontheim vidékén (Norvégia) egy idő óta élénk rózsa szinü halmazokban találják és szép szine miatt drágakővé csiszolják. Nevét Zois bárótól, első föltalálójáról kapta.
