APOKRIF IRATOK
APOKRIF IRATOK (elrejtett, nem valódi). Könyvek és egyes fejezetek, melyek a Vulgatában az ÓSZ-i kánon könyvei közt elszórtan találhatók, de amelyek nem szerepelnek a héber ÓSZ-ben. Ezsdrás 1. és 2. könyvét, valamint Manassé imádságát kivéve, a római katolikus egyház az 1546 évi Tridenti Zsinaton felvette ezeket a könyveket a kánonba. Luther óta a protestáns egyházak vitatják e könyvek kánon jellegét. Ezek a következők: Tóbiás, Judit, Makkabeusok 1. és 2. könyve, Bölcsesség könyve, Jézus, Sirák fiának könyve, Báruk könyve, Jeremiás levele, Azáriás imádsága, a három férfi éneke a tüzes kemencében, Zsuzsánna és Dániel története és Manassé imádsága. Luther lefordította ezeket a könyveket, és így jellemezte őket: »nem egyenlő értékűek a Szentírás könyveivel, de hasznos és jó olvasmányok«.
