ÍRÁSMŰVÉSZET.
ÍRÁSMŰVÉSZET. Mezopotámiában találták fel; valószínűleg a sumérok, legkésőbb Kr. e. 2500-ban; ennek az írásnak nem volt ABC-je, sem hangjai, hanem képei, tehát a gondolatokat képes alakban vagy szimbólumokkal fejezte ki, nem pedig hangzásjelekkel; az írás történetének következő állomása a hang szerinti írás bevezetése volt, azaz a jelek bizonyos fajtájáé, amelyek hangoknak felelnek meg, ebből fejlődött ki később a betűrendes írásrendszer. Az első betűrendes írásrendszert az egyiptomiak fejlesztették ki (hieroglifák); az izráeliták a föníciaiaktól származtatták betűrendszerüket; a sémita írás Kr. e. 1900 és 1500 közt keletkezett; az első írásos emlékét Serabit el-Kadimnál találták a Sínai-félszigeten; a görögök az ABC-jüket a föníciaiaktól és arameusoktól kapták; az írást a Biblia először a 2Móz 17,14-ben említi; a tízparancsolatot maga Isten írta ujjával (2Móz 31,18; 32,15–16); az ókorban írtak nedves agyagra, viaszra, fémre, fára, kőre, vakolatra (5Móz 27,2–3; Józs 8,32; Lk 1,63), később pergamenre (2Tim 4,13) és papíruszra (2Jn 12); íróeszközök: náddal és tollal pergamenre és papiruszra írtak, a keményebb anyagra pedig vésővel.
