ISKOLA.
ISKOLA. Tanítást és tanulást szolgáló hely vagy intézmény; a régi időkben Izráelben a család volt az ifjúság hitbeli oktatásának legfontosabb helye, a tanítás főként beszélgetés és személyes példaadás útján történt; tanítás és tanulás alapvetően a hitre irányult; Sámuel (1) prófétai iskolát rendezett be (1Sám 19,20–21); a babiloni fogság idején keletkeztek a zsinagógák, mint a tanítás és az istentisztelet helyei; áldozatot azonban kizárólag a templomban mutattak be. Később fejlődött ki az alapfokú iskolai rendszer, amely szorosan a zsinagógákra támaszkodott (Lk 4,20); a zsinagóga elöljárója volt egyúttal a tanító is; nagy fontosságot tulajdonítottak bibliai szövegek kívülről való megtanulásának; a tanítóknak fontos szerepük volt a keresztyén gyülekezetek életében is (Jak 3,1; Róm 12,7; Zsid 13,7).
