KÁNAÁN
KÁNAÁN (lapály, mélyföld; megalázás, leigázás).
1.) Hám (1) fia, Nóé unokája, akinek utódai Kánaán (2) földjén telepedtek le (1Móz 9,18.22; 10,6.15–18).
2.) Palesztina ősi neveinek egyike, a kananeusok földje, amelyet később az izráeliták elfoglaltak tőlük. Az »Amarna-levelek«-ben (kb. Kr. e. 1400) ez a név a föníciai tengerpartot jelöli. Mózes könyveiben és Józsué könyvében a kananeusok jelentik egyetemesen mindazokat a népeket, amelyek Izráel (2) előtt ott laktak, beleértve a Jordántól keletre lévő vidéket. Az izráeliták soha nem tudták őket földjükről teljesen kiirtani.
1.) Hám (1) fia, Nóé unokája, akinek utódai Kánaán (2) földjén telepedtek le (1Móz 9,18.22; 10,6.15–18).
2.) Palesztina ősi neveinek egyike, a kananeusok földje, amelyet később az izráeliták elfoglaltak tőlük. Az »Amarna-levelek«-ben (kb. Kr. e. 1400) ez a név a föníciai tengerpartot jelöli. Mózes könyveiben és Józsué könyvében a kananeusok jelentik egyetemesen mindazokat a népeket, amelyek Izráel (2) előtt ott laktak, beleértve a Jordántól keletre lévő vidéket. Az izráeliták soha nem tudták őket földjükről teljesen kiirtani.
