KEBEL.
KEBEL. A szó, amelyet »öl«-nek is fordítanak, a Bibliában eredetileg a köntös redőjét jelenti, amelyet elől összefognak; általában meghitt, szeretetteljes értelemben használták (Ézs 40,11; Jn 1,18). Olykor csaknem a »szív«-vel egyértelmű szó (Préd 7,9).
