MÓZES
MÓZES (a kihúzott, a vízből kihúzott, kimentett; kihúzó; gyermek). Az izráeliták szabadítója egyiptomi szolgaságukból, vezér, törvényadó, államférfi, próféta. Életének dátumai szorosan összefüggnek az Egyiptomból való kivonulás eseményeinek időpontjával. A kivonulást egyes tudósok Kr. e. 1440 körüli időre, mások Kr. e. 1225 körülre teszik. Mózes Egyiptomban született, izráelita szülőktől, Lévi törzséből; megmenekült a biztos halálból; a fáraó leánya fiaként nevelte (2Móz 2,1–10); Megtanították az egyiptomiak minden bölcsességére (Csel 7,22); amikor egy egyiptomit megölt, Midiánba kellett menekülnie, ahol feleségül vette Jetró leányát, Cipporát (2Móz 2,11–25); 40 évvel később Isten Izráel vezetőjének hívta el (2Móz 3–4), kivezette az izráelitákat Egyiptomból és Sínai hegyénél Isten törvényét, a tízparancsolatot adta nekik (2Móz 5–25); a 40 évig tartó pusztai vándorlás alatt vezette Izráelt; Miriám (1) és Áron szembeszegültek vele (4Móz 12), ugyanígy Kóré (3), Dátán és Abirám (1) (4Móz 16); Méribánál (2) Mózes az engedetlenség vétkébe esett, ezért nem léphetett be az ígéret földjére (4Móz 20); Józsuét (1) nevezte ki utódjának (4Móz 27,12kk.); Nébó (2) hegyén halt meg (5Móz 34). Az ÚSZ Mózes 5 könyve szerzőjének nevezi, és Krisztushoz hasonlítja (Csel 3,22; Zsid 3). Mózes könyveit lásd: GENESIS, EXODUS, LEVITICUS, NUMERI és DEUTERONOMIUM alatt.
