Dárius
Dárius: perzsa királyok neve. Az ÓSz-ben szerepel: 1. A perzsák királya, aki megengedte a zsidóknak, hogy folytassák a Templom építését (Ezd 4,24–6,12; Ag 1,1: 2,1.10; Zak 1,1.7) – ez I. ~ Hisztaszpisz (ur. Kr. e. 521–485). Trónra lépésekor birodalmában lázadások törtek ki. 2 évvel később 19 csatában levert 9 lázadó királyt. Egy 3 nyelvű felirat és egy relief (Behisztun) dicsőíti érte. Legfőbb gondja a birodalom megszervezése volt. (Ezt már ® Cirusz elkezdte.) Birodalmát felosztotta satrapaságokra és ezek élére szigorúan ellenőrzött satrapákat állított; Palesztina az 5. satrapasághoz (Abarnahara) tartozott. Egyiptomban csatornával összekötötte a Nílust és a Vörös-tengert, ezt sztélék maradványai tanúsítják. K-en egészen Indiáig kiterjesztette uralmát. Ny-on a gör. anyaországot támadta meg, hogy a kisázsiai gör. települések ellenállását megtörje, de Kr. e. 492: az Athosz-hegy közelében egy vihar elpusztította flottáját, Kr. e. 490: seregét Maratonnál legyőzték. Mielőtt ezt megtorolhatta volna, meghalt. – 2. II. ~ Nothosz (ur. Kr. e. 424–404). A „perzsa ~” (Neh 12,22; vö. Dán 6,29) vsz. azonos vele. Gyakran szerepel az elephantinei ® papiruszokban, de mindig csak úgy, hogy a király, perzsa jelző nélkül, ami érthető is, hiszen ezek az iratok az ő uralma idején keletkeztek. – 3. A perzsák és médek királya (1Mak 1,1), III. ~ Kodomannusz (ur. Kr. e. 336–333 v. 330), akit Nagy Sándor legyőzött (Isszosznál: Kr. e. 333, Gaugamelánál: Kr. e. 331). 330 júl.-ban egy satrapa meggyilkolta. – 4. A médek királya csak Dán-ben szerepel. Mint Achasvéros (Xerxész) fia Baltazárt követte Bábelben a trónon (Dán 9,1); a birodalmat részekre osztotta és 120 satrapa felügyelete alá rendelte (6,1 kk.). A profán tört. nem ismeri a méd ~t, és a korabeli babiloni szövegek annak lehetőségét is kizárják, hogy Baltazár (ur. Kr. e. 556–539) és Cirusz (ur. Kr. e. 539–529) között még egy királlyal számoljunk. Így némelyek másolási hibára vezették vissza ezt a ~ nevet. Mások megkísérelték különféle uralkodókkal, hadvezérekkel azonosítani, de kevés sikerrel. Az exegéták tehát azt tételezik inkább fel, hogy a médek ~a annak a világtörténelmi vázlatnak (négy világbirodalom!) a szülötte, amely Dán mondanivalójának keretéül szolgál. Eszerint (látszólag Iz 13,6; Jer 51,11.28 is megfelel neki!) Média követte Babilont a világuralomban, s az a méd, aki Babilont leigázta, természetesen csakis jelentős személyiség lehetett, olyan valaki, mint amilyen I. ~ is volt. Az irodalmi műfaj nem szól ellene e föltevésnek.
28. I. Dárius vadászaton. Fölötte szárnyas nap, az óperzsák istenének, Ahuramazdának jelképe. A három hasábos, ékírásos felirat a király nevét és címét közli óperzsa, elamita és babilóniai nyelven. 4,4 cm magas pecséthenger lenyomata. British Museum
29. A trónon ülő Dárius, mögötte a fia, Xerxész, elötte egy méd férfi. 2,45 m magas mészkő relief Perszepoliszból
