ég királynője
ég királynője: az akkádok Istár istennőjének (a Vénusz bolygó istennője, a szépség, a szerelem és a termékenység ajándékozója) díszítő jelzője. Aquila, Szümmakhosz, Theodotion fordításai és a Vg szerint Jer 7,18; 44,17–19.25: az ~ről van szó. Jer 44. f: a LXX is ~t olvas. Az ~nek tisztelete Manassze (ur. Kr. e. 687–642) idején Júdeában annyira elterjedt, hogy Jozíja (ur. 640–609) sem tudta kiirtani. Jeruzsálem pusztulásában a nép az ~ tiszteletéért kapott büntetést látta (Jer 44,15). Az ~t főleg az asszonyok tisztelték tömjén, sütemények és italfélék föláldozásával (Jer 7,18; 44,17). A föláldozott süteménynek vsz. csillag formája volt (vö. 44,19).
