éhség
éhség, éhezés: A Biblia korának embere tudja, hogy aki éhes, annak táplálékra van szüksége (Iz 44,12; Mt 4,2); hogy az ~ evéssel csillapítható (2Sám 17,29; 1Kor 11,34). Mégis a Biblia – az egyén fiziológiai szükségletén túltekintve – elsősorban az emberi lét alapvető föltételének hiányát látja az ~ben (Iz 58,7.10); a sokakat érintő, egy egész népet sújtó ® éhínség rossz termésnek (szűk esztendőnek) v. ostromnak a következménye (Ter 41,27; 2Kir 6,25; Iz 51,19); gyakran az ~ szerepel – a kard és a pestis mellett – a 3. csapásként (Jer 24,10; Jel 6,8). ~ idején sokszor nem maradt más hátra, mint kivándorolni (Rut 1,1), legtöbbször Egyiptomba (Ter 12,10; 42,5), amelyet egyébként szintén nem kímélt meg mindig az ~ (41,55 kk.). Az ~ alkalom arra, hogy Isten megmutassa: gondot visel az emberre, Üdvözítője akar lenni az embernek (Zsolt 146,7; Mk 6,34–44), a hívő embert pedig adakozásra, javai megosztására indítja (Iz 58,7; Péld 25,21; Jak 2,16). Az ~ lehet büntetés is (Iz 14,30; Jel 18,8). Ezzel szemben az üdvösség idején ismeretlen lesz az ~ (Ez 34,29; Jel 7,16). Ezért nem múlandó eledelért kell fáradozni (Jn 6,27), hanem olyanért, mely kiteljesíti az üdvösséget, örök életet ad (6,35). Így az ~, amely Jób 18,12: az ember elemi vágyára utal, teol.-i tartalommal töltődik: a bölcsesség kenyerére (Péld 9,5), az Isten szavának meghallására (Ám 8,11), az igazságra (Mt 5,6) éhezés az Isten utáni vágyra utal.
