Etiópia
Etiópia (az eredeti Kus elnevezés gör.-ös változata): Kr. e. 2000 k. a Nílus felső folyásának vidékét jelölte. Először Homérosznál bukkant fel, és a LXX révén terjedt el. – Kr. e. 1700: önálló birodalom, saját kultúrával. Fővárosa Kerma volt. Fejedelmei a ® hikszoszok szövetségesei Egyiptom ellen. E birodalom É-i határa az 1. vízesésnél, D-i határa a világnak akkori elképzelések szerinti szélénél, az 5. vízesésnél, később Szudán közepe táján húzódhatott. – Az ÓSz magára a lakosságra is átvitte az ~ nevet, de az etiópok fajilag természetesen nem voltak egységesek (Szof 3,10; Zsolt 68,32). – Egyiptom Kr. e. a 3. évezredtől élénk kereskedelmi kapcsolatban állt ~val. A középső birodalom idején az egyiptomiak meghódították, s ~ É-i része az újbirodalom idején is hatalmuk alatt állt. Főleg aranya miatt harcoltak ~ért (Iz 43,3; 45,14), de fontosnak tartották az afrikaiakkal való kereskedelem miatt is. Kr. e. a 8. sz.-ban Napata székhellyel királyság alakult ~ területén, királya, Pianhi (ur. 751–716) elfoglalta Egyiptomot. – Az ÓSz-ben ~ királya, Tirhaka Hiszkija szövetségese volt Szancheribbel szemben (2Kir 19,9; vö. Iz 20,3–5; Ez 30,9; Neh 3,9). Izr. királyai becsülték az ~ból való rabszolgákat (2Sám 18,21: kusita), s nemegyszer udvari tisztként alkalmaztak ~it (Jer 38,7). – Az asszírok kiűzték Egyiptomból az ~iakat, de Napata birodalma továbbra is fennmaradt. A 6–4. sz.: Meroe lett a főváros. Az ÚSz-ben ~ királynőjének, Kandakénak udvari tisztjét keresztelte meg Fülöp (ApCsel 8,27).
